És akkor ne is igyak többé kávét?

Ez a kérdés minden léböjtkúrán elhangzik. A léböjt során nem csak a szilárd élelmiszerek bevitelét mellőzzük, hanem minden élvezeti szert is félreteszünk. A kávétól is mentesítjük ilyenkor a szervezetünket, hiszen a cél a lehető legtöbb semleges folyadékhoz jutás.

A kávé összetevői izgató hatásúak az emésztőszervre és az idegrendszerre, és ezt a léböjtkúrán teljességgel szeretnénk kizárni. A kúra bevezetéseként már a kezdés előtt néhány nappal érdemes elhagyni, a kúra befejezése után pedig legalább egy hétig nem javasolt. Azt követően olyan mennyiségben és gyakorisággal ajánlatos kávézni, ami káros hatásait teljességgel kizárja.

A tudomány fejlődésével egyre többet és többet tudunk a kávé élettani hatásairól. A kávé a történelem folyamán volt már élvezeti cikk, de betiltott méreg is, mostanában pedig néhány cikkben egészségvédő hatását taglalják. Mi az, ami a kutatásokból eddig már bizonyosnak mondható?

Kik ne fogyasszanak kávét?

Napi 2-3 csésze kávé a magas vérnyomásra hajlamosoknál emelheti a vérnyomást, nem ajánlott napi egy csészénél nagyobb mennyiség. Várandósság esetén is érdemes a lehető legkevesebb kávét inni. A kávé és a benne található koffein ezen kívül nagy mértékben befolyásolja egyes gyógyszerek felszívódását, például a vashiányra felírt készítmények felszívódását, így minden esetben tanulmányozni kell a betegtájékoztatókat

És miért igyuk bátran a kávét?

A kávé viszonylag nagy mennyiségű klorogélsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz.

Nézzük először a klorogélsavakat. Ezek antioxidánsként viselkednek, legalábbis laboratóriumi környezetben, így első látásra egészséges szokásnak tűnik a kávézás. Arra még a tudomány keresi a választ, hogy elfogyasztásukat követően a szervezetben is kifejtik-e ezen hatásukat.

A jól ismert összetevő, a koffein gyorsan felszívódik és a keringés segítségével eljut a szervezet minden pontjára, az agyba is. Az agyban pedig gátolja az adenozinreceptorok hatását, s mivel az adenozin az ingerületátvitelt gátolja, így a koffein a gátló hatás gátlásával végső soron az idegsejtek működését serkenti. Ez az oka annak, hogy egy csésze kávé után gyakran érezzük, hogy „beindul” az agyunk.

A kevésbé ismert terpének, a kafesztol és kaveol emelhetik a vér rossz koleszterin szintjét, függően az elkészítéstől. Például a papírfilterrel vagy instant porból készült kávé dipertén tartalma alacsonyabb, míg a törökös kávé dipertén tartalma magas. A presszó kávé közepes ebből a szempontból.

Egészséges kávézást!

Az eddigi kutatások a kávé egészségügyi hatásairól azt találták, hogy az intenzív kávéfogyasztás csökkenti a 2-es típusú diabetesz kialakulását.

Napi egy csésze kávé 40%-kal csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét. Nőknél ez a hatás eltérő, a menopauza után hormonpótló kezelésben részesült nőknél nem nyújtott védelmet a kávé, ebből arra következtettek, hogy az ösztrogén hormon módosítja a kávé hatását.

A kutatások alapján úgy tűnik, hogy a kávéivás csökkenti a májgyulladás veszélyét, nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és megfelelő D vitamin és Kalcium bevitele mellet véd csontritkulás ellen.

A kutatások folynak, mi pedig kíváncsian várjuk, mi mindenre lesz még jó a kávé azon kívül, hogy illatos és finom, serkenti az idegrendszerünket és meghitt atmoszférát nyújt akár egy néhány perces énidő eltöltéséhez, akár egy elmélyült baráti beszélgetéshez.

(Az alábbi források alapján:
Linus Pauling Institute Micronutrient Information Center: Coffee, webbeteg)