Léböjtnapló Sándor Anikótól – 4. nap

IMMÁR NÉGY NAPJA NEM ETTEM SEMMIT!

Sosem hittem volna, hogy egyszer úgy tekintek majd egy pohár répa- vagy gyümölcslére, mint mennyei ajándékra, de a napjaim csúcsélményét most ezek adják.

Elgondolkodtam azon, hogy a testi és lelki megtisztuláson túl mennyi egyéb hozadéka van máris ennek a kúrának…

Egyrészt minden nap gyalogolok 4-5 kilométert. Aki jobban bírja, az többet megy. Másrészt a dolgok kezdik visszakapni a valódi értéküket. Amikor csak ki kell nyitnom a hűtőszekrény ajtaját ahhoz, hogy kiválasszam a finomabbnál finomabb ételek közül azt, amelyikhez éppen úri kedvem van, nem gondolok arra, milyen kegyes is hozzám az élet. Otthon, az állandó rohanásban azt is elfelejtem, milyen íze van egy almának, vagy a kenyérnek… csak tömöm magamba, s közben újságot olvasok, vagy internetezek… Mikor történt meg utoljára velem, hogy lassan, kanalazva fogyasztok el egy tányér üres levest, hogy minél tovább tartson, s közben kiélvezem minden ízét? Mondogatjuk egymásnak: „ma több répát tett bele, kicsit édesebb lett“. Vagy: „érzed a zeller ízét?“

A böjtölést egyébként mindenki jól bírja, igaz, vannak közöttünk rutinosabbak, akik mindig mondják előre, hogy mire számítsak. Melyik napon leszek a legtürelmetlenebb, mikor tör rám érzékenység, és mikor ne menjek túl messzire a mosdótól… (Csak suttogva jegyzem meg, hogy folyamatosan muszáj tudni, merre van a legközelebbi…) Közben kezdjük egymást megismerni, és változatlanul központi téma az evés. A jó éttermek címéről listát készítünk, s mivel többen közülünk szegediek, így már tudom, hol fogok vacsorázni legközelebb, ha Szegedre hívnak író-olvasó találkozóra:)

Délután szauna és jakuzzi Szárszón, egy bájos kis hotelben. Fekszem egy pihenőágyon, előttem üvegfal, tőlem tízméternyire a Balaton, csend és lemenő nap, könnyű vagyok és oldott, ellazult és emelkedett.

Hazafelé útközben fákat ölelgetünk, aztán este mécseseket gyújtunk, körbe üljük a nappalit, és egyikünk, aki meseterapeuta, mesél nekünk.

Talán az anyánk hasában volt utoljára ilyen jó dolgunk.